Daráslevél vagy rücsköske a hivatalos magyar megnevezései a gasztériának (Gasteria sp.), bár igazán ezek nem terjedtek el a hétköznapi szóhasználatban. A gaster (has) latin nevet arról kapta, hogy a virágok kocsány felőli része erősen kihasasodik, kidomborodik…
Fokföldtől Délnyugat-Afrikáig terjed a természetes élőhelye. Kis termetű, levélszukkulens növény, maximum 10-20 cm magasra nő meg. Vastag, húsos, hosszúkás vagy nyelv alakú levelei vannak, amelyek legtöbbször átellenesen állnak vagy idősebb példányoknál levélrózsába rendeződhetnek. A levelek féloldalasan szabálytalan háromszög alakúvá vastagodnak, a sötétzöld leveleket a legtöbb fajon apró, fehér foltok vagy szemölcsök díszítik. A virágok hosszú tőkocsány végén füzérben vagy fürtben nyílnak.
Fontos, hogy a pozsgás növények nagy többségével ellentétben a gasztéria nem szereti a tűző napot, viszont ideális szobanövény ablakban vagy világos szobában. Fagyérzékeny növény. Nyáron mérsékelten öntözzük, télen viszonylag ritkán. A túlzott öntözéstől a gyökere elrothad. A levélsarjakat óvatosan leválasztva és elültetve a gasztéria könnyen szaporítható.
Rendkívül sok fajtája létezik, néhányról következzen most egy-egy fénykép…
Gasteria bicolor
Gasteria armstrongii
Gasteria disticha
Gasteria disticha virága
Gasteria verrucosa
Gasteria batesiana
Gasteria cv. Little Warty
A képekre kattintva a képek forrása elérhető…
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél többet megtudni a pozsgások és a könnyűbeton világáról, csatlakozz Facebook közösségünkhöz!